Краткая история Венгрии. С древнейших времен до наших дней

ОСНОВНАЯ ЛИТЕРАТУРА ПО ИСТОРИИ ВЕНГРИИ

Маркс К. Действия Мадзини и Кошута. Союз с Луи-Наполеоном. Пальмерстон // Маркс К., Энгельс Ф. Соч. 2-е изд. Т. 7. Маркс К. Кошут и Луи-Наполеон // Там же. Т. 13. Маркс К. Лео Франкелю, 13 октября 1867 г.//Там же. Т. 34. Энгельс Ф. Борьба в Венгрии // Там же. Т. 6. Энгельс Ф. Война в Италии и Венгрии // Там же. Энгельс Ф. Венгрия // Там же.

Энгельс Ф. Правление Социал-демократической партии Венгрии//Там же. Т. 22.

Ленин В. И. Речь на демонстрации в честь австро-венгерской революции 3 ноября 1918 г.//Поли. собр. соч. Т. 37. Ленин В. И. Приветственная радиотелеграмма от имени VIII съезда РКП (б) правительству Венгерской Советской республики 22 марта//Там же. Т. 38.

Ленин В. И. Приветствие по радио правительству Венгерской Советской республики 22 марта 1919 г. // Там же. Ленин В. И. Привет венгерским рабочим (27 мая 1919 г.) //Там же. Ленин В. И. Радиограммы Бела Куну 7 апреля 1919 г., 8 апреля 1919 г.// Там же. Т. 50.

Ленин В. И. Телеграмма Бела Куну 13 мая 1919 г. Там же.

Авербух Р. А. Революция и национально-освободительная борьба в Венгрии. М., 1965.

Ачади И. История венгерского крепостничества. М., 1956. Безушко В. П. Консолидация революционных сил и строительство социализма в Венгрии. М., 1971. Великий Октябрь и Венгерская Советская республика. М., 1983. Желицки Б. Й. Социалистическое рабочее движение в Венгрии, 1873–1890. М., 1975.

Желицки Б. Й. Рабочий класс социалистической Венгрии 60-х и первой половины 70-х годов: (Социальное развитие). М., 1984. Исламов Т. М. Политическая борьба в Венгрии в начале XX в. М., 1959. Исламов Т. М. Политическая борьба в Венгрии накануне первой мировой войны, 1906–1914 М., 1972. История венгерского революционного рабочего движения. М., 1970–1974. Т. 1–3.

История венгерской народной демократии. 1944–1975. Будапешт, 1984. История Венгрии: В 3 т. М., 1971–1972.

Липпай 3. Борьба империалистов в Дунайском бассейне. М., 1939. Липтаи Э. Венгерская Советская республика: Пер. с венг. М., 1970. Нежинский Л. Н., Пушкаш А. Я. Борьба венгерского народа за установление и упрочение народно-демократического строя, 1944–1948. М., 1961. Немеш Д. Венгрия в годы контрреволюции, 1919–1921 гг. Будапешт, 1964. Очерки новой и новейшей истории Венгрии. М., 1963.

Пушкаш А. И. Борьба за аграрные преобразования в Венгрии (1944–1948 гг.) М., 1959.

Пушкаш А. И. Венгрия в годы второй мировой войны. М., 1966.

Пушкаш А. И. Внешняя политика Венгрии: Ноябрь 1918-апрель 1927 г. М., 1981.

Усиевич М. А. Развитие социалистической экономики Венгрии. М., 1962.

Ханак П. Угнетенные народы Австрийской империи и Венгерская революция 1848–1849 гг. Будапешт, 1953.

Чизмадиа А., Ковач К., Асталош Л. История венгерского государства и права: Пер. с венг. М., 1986.

Шушарин В. П. Крестьянское восстание в Трансильвании (1437–1438 гг.) М., 1963.

Acs Z. Nemzetisegek a tortenelmi Magyarorszagon. Bp., 1986.

Adam M. A kisantant (1920–1938). Bp., 1981.

Andics E. A magyar nacionalizmus kialakulasa es tortenete. Bp., 1964.

Bdcskai V. Magyar mezovarosok a XV. szazadban. Bp., 1965.

Balogh S. Parlamenti es partharcok Magyarorszagon, 1945–1947. Bp., 1975.

Barta G.t Fekete Nagy A. Paraszthaboru 1514 — ben. Bp., 1973.

Barta A. A IX.- X. szazadi magyar tarsadalom. Bp., 1968.

Benczedi L. Rendiseg, abszolutizmus es centrofizacio a XVII. szazad vegi Magyarorszagon, 1664–1685. Bp., 1980.

Berecz J. Barati szovetsegben: A magyar-szovjet kapcsolatok tortenetebol. Bp., 1972.

Berend T. 1. A szocialista gazdasag fejlodese Magyarorszagon, 1945–1968. Bp.r 1974.

Berend T. /., Rdnki Gy. Magyarorszag gyaripra a masodik vilaghaboru elott 6s a haboru idoszakaban, 1933–1944. Bp., 1958.

Bdhm V. Ket forradalom ttiz6ben. Bp., 1-947.

Bolla I. A jogilag egyseges jobbagyosztaly kialakulasa Magyarorszagon. Bp., 1983.

Bdlony /. Magyarorszag kormanyai, 1848–1975. Bp., 1978.

Budapest tortenete. 1–5. kot. Bp., 1973–1980.

Csatdri D. Forg6 szelben. (Magyar-roman viszony, 1940–1945.) Bp., 1968.

Di6szegi /. A Ferenc Jozsefi kor nagyhatalmi politikaja. Bp., 1987.

Dioszegi V. A pogany magyarok hitvilaga. Bp., 1983.

Dobi /. Vallomas es tortenelem. Bj)., 1962. 1–2. kot.

Domanouszky S. Gazdasag es tarsadalom a kozepkorban. Tanulmanyok. 1979.

Egy ezredev. Magyarorszag r5vid tortenete. Bp., 1986.

Elekee L. A k5zepkori magyar dllam tdrtenete megalapitasatol mohacsi buk6-sЈig. Bp., 1964.

Ember Gy. Az ujkori magyar kdzigazgatas tortenete Mohacstol a torok kiuze-seig. Bp., 1946.

Erdely tortenete. Bp., 1986, 1–3. kot.

Erenyi T. A magyarorszagi szakszervezeti mozgalom kezdetei, 1867–1904. Bp.r 1962.

Eszmetorteneti tanulmanyok a magyar kozepkorrol. Bp., 1984.

Fedor I. Verecke hires utjan… A magyar nep ostortenete es a honfoglaias. Bp., 1975.

Fiigedi E. Ispanok, barok, kiskiralyok. A kozepkori magyar arisztokracia fejlodese. Bp., 1986.

Galdntai J. A Habsburg-monarchia alkonya. Osztrak-magyar dualizmus, 1867–1918. Bp., 1985.

Gergely A., Szasz Z. Kiegyez6s utan. Bp., 1978.

Granasztoi Gy. A kozepkori magyar varos. Bp., 1980.

Gratz G. A dualizmus kora, 1867–1918. Bp., 1934. 1–2. kot.

Gyorffy Gy. Istvan kiraly es muve. Bp., 1983.

Hajdu T. Az 1918-as magyarorszagi polgari demokratikus forradalom. Bp., 1968.

Hajdu T. A Magyar TanacskoztarsasSg. Bp., 1969.

Haldsz I. Bismark es Andrassy. Bp., 1913.

Handk P. Magyarorszag a monarchiaban. Tanulmanyok. Bp., 1975.

Heckenast G. Feiedelmi (kiralyi) szolgal6nepck a korai Arpadkorban. Bp., 1970.

Hegyi К. Egy vilagbirodalom vёgvidёken. Bp., 1982.

Jozsa A., Milei Gy. A rendithetetlen szazezer. Magyarok a Nagy Ortoberi szeci-alista forradalomban es a polgarhaboriiban. Bp.. 1968.

Jnhdsz Gy. A habor* es Magyarorszag, 1938–1945. Bp., 1986.590'

Juhasz Gy. Magyarorszag nemzetkozi helyzete es a magyar szellemi elet, 1938–1941 Bp, 1987.

Kddar J. Szilard nepi hatalom fugpetlen Magyarorszag. 2-ik kiad. Bp, 1962.

Kdldy-Nagy Gy. Magyarorszagi torok adoosszeirasok. Bp, 1970.

Kdllai Gy. A magyar fuggetlensegi mozgalom, 1939–1945. Bp., 1965.

Kdrolyi M. Egy egesz vilag ellen. Bp., 1965.

Karsai E. A budai Sandor-palotaban tortent, 1919–1941. Bp, 1963.

Kemeny G. G. A magyar nemzetis6gi kerdes tortenete. Bp, 1947.

Kisfaludy K. Matthias Rex. Bp, 1983.

Klaniczay T. Zrinyi Miklos. Bp, 1954.

Korom M. Magyarorszag Ideiglenes Nemzeti Kormanya es a fegyversziinet, 1944–1945. Bp, 1981. Kosdry D. Magyar kulpolitika Mohacs elott. Bp, 1978.

Kopeczi B. «Magyarorszag a keresztenyseg ellensege». A Thokolyfelkeles az europai kozvelemenyben. Bp, 1976. Kriszto Gy. Levedi torzsszovetsegetol Szent Istvan allamaig. Bp, 1983. Kulcsar K. A mai magyar tarsadalom. Bp, 1980. Kulcsdr P. A Jagello-kor. Bp, 1981.

Lackd M. Ipari munk amp;ssagunk osszetetelenek alakulasa, 1867–1949. Bp, 1961,

Ldszl6 Gy. Regeszeti tanulmanyok. Bp, 1977.

Liptai E. A Magyar Voros Hadsereg harcai, 1919. Bp., 1960.

A magyar irodalom tortenete. Bp, 1964–1966. 1–6. r.

A magyar nepi demokracia tortenete, 1944–1962. Bp., 1978.

Magyar-orosz tortenelmi kapcsolatok. Bp, 1956.

Magyarorszag hadtort6nete. Bp, 1984–1985. 1–2. kot.

Magyarorszag a XX. szazadban. Bp., 1985.

Magyarorszag tortenete 10 kotetben. Bp, 1984. 1/1-2; 4985, 3/1-2; 1980, 5/1-2;1979, 6/1-2; 1978, 7/1-2; 1976 8/1-2. Magyarorszag torteneti demografiaja. Magyarorszag nlpessege a honfoglalastol1949-ig. Bp, 1963. Magyarorszag torteneti kronologiaja. Bp., 1983. 1–3. k5t. A Magyarorszagi muveszet tortenete. Bp.t 1961–1962. 1–2. kot. Makkai L. Historie de Transylvanie. Bp, 1946.

Maksay F. Parasztsag 6s majorgazdalkodds a XVI. szazadi Magyarorszagon. Bp, 1958.

Mdlyusz E. Az V. Istv amp;n-kori Gesta. Bp., 1971.

Merei Gy. Polg amp;ri radikalizmus Magyarorszagon, 1900–1919. Bp, 1947. Mezey L. Deaksag es Europa. Irodalmi muvelts6gunk alapvetesenek vezlata. Bp., 1979.

Mosey A. Pannonia a korai csasz6rs amp;g idejЈn. Bp., 1974.

Mocsy A. Pann6nia a k6soi csaszfrs amp;gkorban. Bp, 1974.

Mod A. Sors es felelosseg. Tanulmanyok. Bp, 1967.

Molnar J. A Nagybudapesti Kozponti Munkastandcs. Bp, 1969.

Moravcsik Gy. Bizanc es a magyars amp;Ј. Bp., 1953. '

Nag у L. «Nem jottiink egi hadak utjan…». Vazlatok es tanulmanyok a XVIL szazadi kurucokrol. Bp, 1982. Nagy L. Hajduvitezek, 1591–1699. Bp, 1983.

Nernes D. Az Altalanos Munkasegylet tort6nete, 1868–1873. Bp, 1952. N ernes D. Az elleforradalom tortenete Magyarorszagon. 1919–1921. Bp, 1962. Orban S. Ket agrarforradalom Magyarorszagon. (Demokratikus es szocialista agraratalakulas, 1945–1961). Bp, 1972. Ormos M. Padovatol Trianonig, 1918–1920. Bp., 1983.

Pach Zs. P. Nyugat-europai es magyarorszagi argarfejlodes a XV.-XVII. szazadban. Bp, 1963. Peter K. A magyar romlasnak szazadaban. Bp, 1980. Pinter I. A Magyar Front es az ellenallas. Bp, 1970.

Rinki Gy. Magyarorszag gazdasaga az elso 3-6ves terv idoszakaban, 1947–1949. Bp, 1963.

Revai J. Kulturalis forradalmunk kerdЈsei Bp, 1952.

Sigviri A. Tomegmozgalmak es politikai kuzdelmek Budapesten, 1945–1947. Bp, 1964. 591'

Schlett I. A szocialdemokracia es a magyar tarsadalom 1914-ig. Bp., 1982. Slk E. Bern rakparti evek. Visszaemlekezesek. Bp., 1970. Slk E. Egy diplomata feljegyzesei. 2-ik kiad. Bp., 1967. Somogyi E. Abszolutizmus es kiegyezSs, 1849–1867. Bp., 1981. Cs. Sos A. Die slavische Bevolkerung Westungarns im 9. Jahrhundert. Munchen, 1973.

Sugdr /. Lehanyatlik a torok f61hold. Bp., 1983. Szabd A. A KMP elso kongresszusa. Bp., 1963.

Szabd B. Nepi demokracia es forradalomelmelet. A marxista forradalom elmeletnehany kerdese Magyarorszagon, 1935–1949. Bp., 1970. Szabd /. A magyar mezogazdasag tortenete a XIV. szazadtol az 1530-as evekig. Bp., 1975.

Szabd /. Jobbagyok — parasztok. Ertekezesek a mogyar parasztsag tort6netebol. Bp., 1976.

Szakaly F. Parasztvarmegyek a XVII. szazadban. Bp., 1981. Szakdly F. A mohacsi csata. Bp., 1981.

Szalay /., Bar6ti L. A magyar nemzet tortЈnete. Bp., S. a. 1–4. kot. Szdnto I. Magyarorszag nepeinek harca a torok hoditok ellen, 1526–1541. Szeged, 1977.

Szdnti5 /. A vegvari rendszer ki6pit6se ёз fёnykora Magyarorszagon, 1541–1593. Bp., 1980.

Szekfu, Gy. Forradalom utan. Bp.j 1983.

Sztics J. Varosok ёз kёzmuvвssegв a XV. szazadi Magyarorszagon. Bp., 1955.

Tanulmanyok a parasztsag tбrtёnetёhez Magyarorszagon, 1711–1790. Bp., 1952.

Teke Zs. Hunyadi Janos ёз kora. Bp., 1980.

Tessedik S. A parasztok allapotarol Magyarorszagon. Bp., 1979.

A Tokoly-felkeles ёз kora. Bp., 1983.

Tilkovszky L. Teleki Pal. Legenda es valosag. Bp., 1969.

Tоth I. A romaiak Magyarorszagon. Bp., 1975.

Toth S. A szovjet hadsereg felszabadito harcai Magyarorszagon. Bp., 196b. I. Toth Z. Magyarok ёз romanok. Tonelmi tanulmanyok. Bp., 1966. Trdcsdnyi Zs. Её1у kozponti kormanyzata, 1540–1690. Bp., 1980. Varga J. Jobbagyrendszer a magyarorszagi feudalizmus kesei szazadaiban, 1556-1767. Bp., 1969. R. Vdrkonyi A. Buda visszavivЈsa. 1686. Bp., 1984. Vida I. A Fiiggetlen Kisgazdapart pitikdija, 1944–1947. Bp., 1976. Wertheimer E. Ausztria ёз Magyarorszag a tizenkilencedik szazad elso tizedёben. Bp., 1884–1892. 1–2. kot Wertheimer E. Graf Julius Andrassy, sein Leben und seine Zeit. Stuttgart, 1910. Bd. 1–3.

Zimdnyi V. Magyarorszag az eur6pai gazdasagban, 1600–1650. Bp., 1976.

Zolnay L. Unnep ёз h6tkeznap а кбгёркоп Budan. Bp., 1975.

Zovanyi J. A magyarorszagi protestantizmus 1565-tol 1600~ig. Bp., 1977.